Gyakrabban iszunk kávét, mint vizet

Egyre gyakrabban fordul elő a magyar sertéshús a bevásárlólistánkon, igaz, nem nőtt azok köre, akik disznót esznek. A Hússzövetség éves rendezvényén élelmiszer-vásárlási szokásainkról előadó Kozák Ákos GfK-ügyvezető szavaiból kiderül az is, mi az, amiből tényleg magyart akarunk venni, és hogy milyen rangsorban veri a csapvizet a kávé.

„Tudom, mit ettél tavaly nyáron” – az ismert film címét századszor is kifordítva nyert mondatot akár Kozák Ákos is mondhatta volna, de a Hússzövetség keddi éves rendezvényén akár kiterjeszthette volna az elmúlt 25 évre is. Miből mennyit eszik a magyar, és hogyan változtak étkezési szokásaink az elmúlt huszonöt évben? Erről beszélt a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.

A háztartások 2014-ben napi fogyasztási cikkekre összesen 852 milliárd forintot költöttek. Érdekes adat, hogy leginkább akkor indulunk ezt a képzeletbeli perselyt megtölteni, ha kenyér kell, a bolti séták 47 százaléka elsősorban ennek beszerzésére irányul. A dobogón két ezüstérmes van holtversenyben: a zöldségek és a feldolgozott hústermékek (32 százalék). Vásárlásaink tíz százaléka fölötti gyakorisággal szerzünk be még pékárut, sajtot, gyümölcsöt, friss húst, csokoládét és ásványvizet, de a kenyér klasszikus „párja”, a tej csak minden hetedik vásárlásunk alkalmával kerül a kosarunkba a GfK adatai szerint.

No de hová indulunk?

– Összességében a magyarok 100-ból 24 forintot – amikor napi fogyasztási cikket vásárolnak – hipermarketben költenek el. Minden hatodik forint, kerekítve 17 százalék a szupermarketekben cserél gazdát, s a diszkontokban is ugyanakkora ez a szám – mutatott rá a szakember.

Fókuszban a disznó

Kozák, mivel a Hússzövetség rendezvényén szólalt fel, külön kitért a friss hús beszerzésének aktuális tendenciájára. Kiemelte, 6-7 százalékkal többet költöttünk tavaly erre a termékcsoportra, mint egy évvel korábban, és ezen átlag fölötti volt a sertés- és marhahús fogyasztásának emelkedése Magyarországon – sertéshúsra csaknem ötödével többet költöttünk még úgy is, hogy ez mennyiségben „csak” 8,3 százalékos emelkedést jelentett, nem zavarta tehát a fogyasztókat a sertésár növekedése.

Mindazonáltal az összes étel közül a sertéshús fogyasztása csak a 27. helyen áll az élelmiszerek között „1,64 nap per hét” gyakorisággal – ezt a ranglistát a kávé vezeti, még a csapvizet is megelőzve. A dobogó környékén a gyümölcs, a fehér kenyér és az ásványvíz sertepertél még. Kozák Ákos egy kedveltségi rangsort is bemutatott, ezen befért a top 10-be a sertéshús.

– Az, hogy tonnában növekedni tud a frisshúspiac, annak két eredője van – fejti ki Kozák Ákos –: az egyik, hogy a vásárlás intenzitása növekszik, esetünkben 5 százalékkal, illetve hogy több háztartás vásárol, igaz, nem olyan sokkal, 0,8 százalékkal.

Húst a húsboltból, nem ritka ez

Friss hús tekintetében a beszerzési hely nem pontosan úgy áll, mint az összes termékében.

– Itt a prímet a hiper- és a szupermarketek viszik látszólag, de ha jobban megnézzük az adatokat, akkor azt látjuk, hogy 22 százalék már a hentes- és húsboltokra jut, amihez még jön 4 százaléknyi piac és utcai árus mint beszerzési hely. Ha így vesszük, a frisshús-vásárlások negyede nem áruházakban történik. Érdekes megfigyelni, hogy a friss húsok tekintetében a hiper- és szupermarket szerepe, ahogy egyébként a teljes fogyasztásicikk-kereskedelemben, némileg visszaesett.

Visszatérve a sertés népszerűségére, az növekvő tendenciát mutat: a rendszerváltozástól néhány éven át folyamatosan szorult vissza a kedveltsége, de 1995 és 2012 között 75-ről 89 százalékra nőtt. Hogy az utóbbi 1-2 év megtorpanása fogható-e arra, hogy a disznó nagyon megdrágult, illetve hogy nem sorolják az egészséges ételek közé például a csirkével ellentétben, azt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Erről azért tavaly alapos és árnyalt képet adtak a Hússzövetség rendezvényén, ahol egy koleszterintáblázaton keresztül azt szemléltették, a sertés korántsem minden része egészségtelenebb a csirkénél.

Sertésfogyasztás? Legyen magyar, ha drága is!

A köztudatban lévő faktum az is, hogy a magyar élelmiszer alapvetően drágább az importnál, árérzékeny választókként ezért választjuk előszeretettel a boltban az olcsóbb külföldi termékeket. Nos, a GfK ezen ismeretek terjesztőinek is talán meglepő adatsorral szolgál: 2011 és 2012 között való igaz volt, hogy a pénztárcánk volt az antennánk is, de azóta megváltozott a helyzet, 2012-ről 2014-re fordulva már sokkal fontosabb lett a vásárlóknak, hogy magyart vegyenek. Ki tudja, miért, de a tojás, a zöldség-gyümölcs, a hús- és tejtermékek, valamint az ásványvíz esetében kiemelkedően sokan figyelnek, hogy magyart vásároljanak. A sörnél és az energiaitalnál ez már sokkal kevésbé fontos. Húzzuk alá: a friss hús az egyetlen olyan termékcsoport, amelynél hosszú évek óta töretlen tendencia, hogy a vásárlók a magyart keresik a polcon.

Forrás: MNO