A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén több éve folyamatosan gyűjtik és rögzítik a nagyragadozók észlelésével kapcsolatos információkat. Az Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata és zoológusai által végzett megfigyelések a lakossági észlelésekkel kiegészülve évek óta igazolják a farkas állandósult jelenlétét.
A bükki farkasok jelenlétéről és szaporodásukról már az elmúlt néhány évben is beszámolt a BNPI. Most honlapjukon arról írnak, hogy a bükki farkasok idén is sikeresen nevelnek egy legalább öt kölyökből álló almot. Ez alkalommal a szaporodás tényét a farkaskölykökről készült felvételekkel is sikerült igazolni: a bükki farkascsalád aktivitását kameracsapdák segítségével figyeljük és dokumentáljuk az általuk leggyakrabban használt útvonalakon.
A területen mozgó alfanőstény időszakos elmaradozása előre jelezte, hogy nagy változás állt be a farkaspár életében. A kölykök etetésével, gondozásával elfoglalt szuka viszonylag kevés alkalommal tette tiszteletét a kihelyezett érzékelők előtt. Az alkalomszerűen látható nőstény állapotának megváltozása (kiszívott emlők, kopott szőrzet, fogyás) júniusban már egyértelműen igazolta, hogy kölykei vannak. Néhány hét múlva, július 11-én már a játszadozó farkaskölykök is megjelentek a szüleik által használt csapákon. Először az e célból kihelyezett kameráink észlelték a kölyköket, majd a következő napokban kirándulók is találkoztak velük. A róluk készült képsorokon a kölykök viszonylag gyors fejlődése is követhetővé vált.
A kölykök a nyár folyamán egyre magabiztossá váltak, egyre messzebb merészkednek a biztonságot nyújtó kotoréktól. A fiatal kölykök védelme érdekében a BNPI szakemberei rendszeresen jelen voltak és vannak a területen. A nyári hőség idején a közeli pocsolyák vízzel való feltöltésével is segítették farkascsalád életét. Néhány alkalommal az óvatlan fiatal farkasokat is sikerült megpillantaniuk.
Az őszi vadászidényre való tekintettel a BNPI ismételten felhívja a helyi vadásztársadalom figyelmét arra, hogy a fokozottan védett nagyragadozóink elejtése bűncselekmény. Sajnálatos módon az elmúlt évek hasonló időszakában a Bükk központi területén egy farkas, illetve 2014 májusában Nógrád megyében egy barna medve is az illegális vadászati tevékenység áldozatává vált. A barna medve elejtésével kapcsolatosan az elkövetőkre fejenként másfél millió forintos természetvédelmi bírság került kiszabásra. Az illetékes ügyészség természetkárosítás és más cselekmények miatt vádat emelt az elkövetők ellen. Bár az illegális vadászati tevékenység során az elpusztított védett fajok egyedeit, nemzeti kincseinket a természetvédelmi bírság és a büntetőjogi felelősségre vonás nem adja vissza, meg kell jegyezni, hogy ez az üldözendő tevékenység nem csak a természetvédelmi szempontok alapján káros. A huzamosabb ideje jelenlévő nagyragadozó a vadászható vadfajok értékét, ezáltal az érintett vadászterület értékét is növeli.
A BNPI kameracsapdái által készített képei segítségével igyekszik cáfolni azt a tévhitet is, hogy a nagyragadozók jelenléte már önmagában elüldözi a területen élő vadászható vadfajokat, vagy lehetetlenné teszi azok vadászatát. A vadászható vadfajok a farkas csapáját olykor a ragadozó távozását követő fél órán belül is használják, holott az előttük átváltó ragadozó illatanyagai minden bizonnyal érzékelhetőek számukra. A BNPI szakemberei bíznak abban, hogy kutatási eredményeink a vadásztársadalom nagyragadozókkal szembeni kételyeinek eloszlatásához is hozzájárulnak.
A farkas az Európai Unióban Natura 2000 jelölőfaj, Magyarországon fokozottan védett. Jelenléte az élőhely természetességének fokmérője és egyúttal jelentősen hozzájárul a biodiverzitás helyi növekedéséhez.
Forrás: bnpi.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
