Kevés felnőtt veszi fel a védőoltásokat

A gyermekkorban adható és adandó védőoltások mellett gondolni kell a felnőttkorban kérhető védőoltásokra is.

Manapság egyre több írás jelenik meg pro és kontra a védőoltásokkal kapcsolatban, van aki támogatja, van aki ellenzi. A téma azonban nem csak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is érinti. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Maszárovics Zoltánnal, a Markhot Ferenc Okatatókórház és Rendelőintézet infektológus és immunológus szakorvosával, az intézmény orvosigazgatójával a felnőttkorban ajánlott védőoltásokról.

Dr. Maszárovics Zoltán – Fotó: Nehézy László

– A felnőttek védőoltásainak gyakorlatilag teljes spektruma nem kötelező védőoltás, ha csak nem járványügyi helyzet van vagy éppen a munkahely, munkakör miatt szükséges kötelezően felvenni. Ahhoz képest, amilyen lehetőségek vannak a védelemre, kevés felnőtt veszi fel a védőoltásokat. Általában csak akkor gondolnak rá, ha egzotikus utazásra készülnek. Ez kevés – jelentette ki.
Ami a hepatitis A és B vírusok elleni oltásokat illeti, elmondta, a B ellen kötelező védőoltás van hazánkban 1999 óta. Jelenleg 7. osztályban kapják a gyerekek. De a korosabb felnőttek jelentős részének nincs védettsége.
– Tehát a most felnövő generáció hepatitis B ellen már védőoltott. Mivel ez vér és szexuális úton terjed, ezért nem mindenki van kitéve annak, hogy elkapjon egy ilyet. A hepatitis A vírus viszont szájon át, kontaktus útján terjed, melyből mostanában kisebb járványok a megyében is előfordultak. Minél később kapja el valaki a fertőzést, annál problémásabb, ezért érdemes akár felnőtt korban is vakcináltatni magunkat – fogalmazott.

Ajánlott minél több embernek beoltatnia magát – Fotó:naturalhealth365.com

Idén nagyon súlyos influenza szezonunk volt

– A 2008-2009 tájékán lévő H1N1 világjárvány óta nem is volt ilyen súlyos légúti fertőzésekkel járó időszak mint az idei télen. Sok, egyéb szövődménnyel járó esetek is voltak. Ajánlott minél több embernek beoltatnia magát a téli szezon előtt influenza ellen. Sőt, tüdőgyulladás ellen is nagyon hatékony védőoltással rendelkezünk, érdemes kérni – tanácsolta.
Maszárovics Zoltán a „diperte” (torokgyík – diftéria, szamárköhögés – pertusszisz és tetanusz elleni) védőoltásról elmondta, érdemes 10 évente beadatni azt, főképpen a szamárköhögés elleni, felnőttkorra csökkenő védelem miatt. Krónikus köhögések hátterében állhat ez a kórokozó. De hasznos a tetanusz szempontjából is, hiszen aki rendszeresen oltott, annak nem szükséges kisebb sérüléskor megkapnia.

Agyvelő gyulladás, kanyaró, bárányhimlő – ezek ellen is van oltás

– Van a kullancs által terjesztett agyvelő gyulladást okozó vírus ellen is védőoltás, amit szintén érdemes beadatni, főként ebben az időszakban, mielőtt a kullancsok támadnak. Különösen azoknak fontos, akik gyakran járnak erdőben és ki vannak téve a kullancscsípésnek. A kanyaró elleni védettséget, gyermekkori védőoltásokat érdemes leellenőrizni a védőoltási kiskönyvekben a felnőtteknek. A magyar átoltottság egyébként nagyon jó, de ha hiányzik a védelem, akkor a romániai kanyaró helyzet miatt jó ha védelmet alakítunk ki vakcinációval – jelentette ki.
Hozzátette, a bárányhimlőnél is igaz, hogy egyre több gyermek kapja a védőoltást, ezért a gyerek közösségekben egyre kevesebben kapják el a bárányhimlőt. Így ott is kitolódik a betegség kialakulása idősebb életkorra a védőoltásban nem részesült egyéneknél. Az immunológus szakorvos kifejtette, minél idősebb korban kapja el az ember a bárányhimlőt, annál súlyosabb szokott lenni a betegség lefolyása. Az lenne a jó, ha az emberek védőoltással megelőznék a megbetegedést lehetőleg még gyermekkorban, vagy ha nem védettek, akár felnőttként is kérnék az oltást.
Végül elmondta, a védőoltások között kettő olyan van, amelyikkel élő, de gyengített vírust adnak be, az egyik éppen a bárányhimlő, a másik pedig a kanyaró-rubeola-mumpsz elleni kombinált vakcina. Ezeket azonban várandósok, vagy súlyos immundefektusban szenvedők nem kaphatják meg.