Legyen Heves megyei az év Aranyanyuja!

Már lehet szavazni azokra a női orvosokra, egészségügyi szakdolgozókra, pedagógusokra és szociális területen tevékenykedő nőkre, akiket betegeik, kollégáik vagy barátaik neveztek a Richter Aranyanyu Díjra. Fodorné Vincze Anna egészségügyi szakdolgozó, míg Dr. Prokainé Hajnal Zsuzsanna pedagógus kategóriában került a Richter Aranyanyu Díj döntősei közé.

A díjjal idén hetedik éve ismerik el azoknak a nőknek a munkáját, akik sokszor a háttérben maradva, kevés anyagi és erkölcsi elismerés mellett végezik az egész társadalom számára felbecsülhetetlen értékű munkájukat – írja az MTI. A díjat alapító Richter Gedeon Nyrt. és Rácz Zsuzsa író, valamint a zsűri a közönségtől beérkezett jelölések alapján választotta ki azokat a döntősöket, akikre a www.aranyanyu.hu oldalon november 5-ig lehet szavazni – közölték a szervezők az MTI-vel.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is több száz jelölt közül választotta ki a zsűri a kategóriánként négy, így összesen 16 döntőst, akiket a díj honlapján lehet megismerni a róluk készült kisfilmek segítségével.

A hagyományokhoz híven a zsűri – Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője, Rácz Zsuzsa író, Kriston Andrea, a Kriston-intimtorna kidolgozója, Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó, valamint Dobó Kata színésznő – által odaítélt díjak mellett idén is kiosztanak kategóriánként egy-egy közönségdíjat is a november 16-i budapesti gálán.

Íme a két Heves megyei jelölt, akikre szavazhattok!

Dr. Prokainé Hajnal Zsuzsanna

Óráin élettel telik meg a kémia

Zsuzsa végtelenül ritka és igen szerencsés „ötvözet”. Fáradhatatlan energiabomba, ugyanakkor érzékenyen figyeli tanítványai rezdüléseit.  Aktív tagja az MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoportjának. Az egyetemi szakértők által ajánlott kísérleteket teszteli tanítványaival. Kevés olyan pedagógus van, aki nagy létszámú osztályokkal vállalja a sok előkészületet, nagy odafigyelést igénylő munkát. Tanítványai a hétköznapokból ismert tevékenységeken keresztül találkoznak a kémiai folyamatokkal. Sütöttek már Gundel-palacsintát, hogy az égéshez megfelelő hőmérsékletet tanulmányozzák, készítettek pálinkát, hogy a lepárlás folyamatát megtapasztalják. Kicsöngetés után diákjai nem rohannak el, hosszan beszélgetnek, eszmét cserélnek. Zsuzsa nagyszerű lehetőségnek tartja ezeket a helyzeteket, hiszen csoportmunkában a kísérletezés közben megismeri diákjait, ki miben jó, ki az, aki jó szervező, ki az, aki igazi csapatjátékos. Ezeket a háttér-információkat később a gyerekek motiválásában kiválóan tudja használni. Speciális érdeklődésű tanítványait kiemelt figyelemmel segíti, eredményesen szerepelnek versenyeken. Zsuzsa, ha kell, különleges eszközöket szerez számukra, vagy épp sütit süt a verseny napjára. Láthatóan imádja a kémiát,  a kémcsöveket, a Bunsen-égőket is féltő gonddal szeretgeti. Ugyanakkor nagy türelemmel és megértéssel kezeli azokat a fiatalokat is, akik nem ápolnak ilyen „szerelmetes” viszonyt a tantárggyal.

Fodorné Vincze Anna

A szorongás helyére apró öröm-palántákat ültet a pszichológus

Miután férje, édesanyja, legjobb barátnője is daganatos beteg lett, Anna klinikai szakpszichológusként úgy érezte, az az útja, hogy ő is felveszi a harcot a rákkal szemben, a saját eszközeivel. Simonton terapeuta lett, csoportjában kifejezetten daganatos betegek sajátítják el azokat a relaxációs, imaginációs technikákat, amelyekkel segíthetik saját gyógyulásukat. Sokan kétkedve, szkeptikusan érkeznek az első foglalkozásokra, de már az is nagyon felszabadító, ha megoszthatják betegtársaikkal, mit élnek meg, milyen érzés kihullott hajjal élni, nap mint nap szembesülni a testet, lelket kínzó mellékhatásokkal. A terápiában a betegek biztonságban, szerető közegben érzik magukat, megnyílnak és befogadóvá válnak az új, pozitív szemléletre. Megértik, hogy képzeletük erejével hatékonyan kezelhetik a stresszt, az érzéseik transzformálásával nagyban hozzájárulhatnak immunrendszerük beindításához. „Hinni önmagunkban, bízni a gyógyulásban, terveket szőni, merni nagyokat álmodni” – ezt tartják a legfontosabbnak a csoportba járó betegek.  Anna úgy érzi, a terápiában ő is rengeteget kap, megtanulta, mennyire kell örülni az apró örömöknek, és az elérhetetlennek tűnő hatalmas boldogság helyett csak elégedettnek lenni attól, hogy süt ránk a nap.