Különleges leletekre bukkantak az egri várban

Köztük Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek a vár területén elvégzett ásatásokon.

A munkákat összegző, helyszíni bejárással egybekötött szerdai sajtótájékoztatón Habis László polgármester hangsúlyozta, a vár állagmegóvására és rekonstrukciójára a Nemzeti Vár- és Kastély Program, valamint a Modern Városok Programja forrásaiból több mint 6 milliárd forintot fordíthat a hevesi megyeszékhely.
– A beruházás egyik célja a nemzeti emlékhely jelentőségéhez méltó megőrzése és helyreállítása, míg a másik a turisztikai attrakciófejlesztés – tette hozzá.

Az ásatás fentről – Fotó: Melega Krisztián

Buzás Gergely ásatásvezető régész közölte, az egri vár a leghosszabb ideje régészeti kutatás alatt álló helyszínek egyike Magyarországon.
– A feltárás során egyebek mellett előkerültek – az államalapítás korában kialakított királyi udvarház és kápolna mellett – a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványai, majd az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palota, valamint káptalani kolostor falai – tájékoztatott.

Az ásatás testközelből – Fotó: Nemes Róbert

Mint mondta, a kutatás során sok ezer régészeti lelet is előkerült a 12-18. század közötti időszakból. Köztük román kori márványdomborművek, gótikus és reneszánsz építészeti elemek, reneszánsz és barokk kályhacsempék, kerámia- és üvegedények, fém- és faragott csonttárgyak, pénzérmék.