Az Északi-középhegység pompás nagyvadja a gímszarvas, a bikák ebben az időszakban hullatják el a riválisaikkal szembeni fegyverüket, az agancsukat. A vadászati jogszabályok szerint a vadászterületen megtalált hullott agancs a vadászatra jogosult tulajdonát képezi, eltulajdonítása, jogszerűtlen gyűjtése pedig lopásnak számít.
Tél végén, februárban és márciusban, a hormonháztartás változásai miatt válik el egymástól a koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa, melynek eredményeként a „fejdísz” lehull a szarvasról. Az újabb agancs építésének időszaka mintegy kb. 5 hónapig tart és ha táplálékban szegényebb a tavasz, az az agancs minőségén és tömegén is meglátszik – olvasható a Heves Megyei Kormányhivatal oldalán.
Minél erősebb, jobb kondíciójú a bika, annál szebb, szerteágazóbb az agancsa, a legfelső ágak alkotják az ún. koronát. A hullott agancs a vadállomány minőségére vonatkozóan fontos információforrás a szakemberek és vadgazdálkodással foglalkozók számára, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a vadászterületeket gondozó vadászatra jogosultak kezébe kerüljön – hívja fel a figyelmet az Egri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztálya.
A vadászati jogszabályok szerint a vadászterületen megtalált hullott agancs a vadászatra jogosult tulajdonát képezi, a hullott agancsot a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.
Az agancs eltulajdonítása, jogszerűtlen gyűjtése lopásnak számít. 50 ezer forint értékhatárig szabálysértésnek minősül, a felett lopás bűntette valósul meg.
A hullott agancs engedély nélküli gyűjtése a jogosulatlan vadászattal azonos megítélés alá esik, és vadvédelmi bírság kiszabását teszi lehetővé. Ebben az esetben a vadvédelmi bírság összege a cselekmény súlyától függően legalább százezer forint, de akár az ötmillió forintot is elérheti. Az, aki megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
