Újra a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), folytatódik az országos adatgyűjtés, minden éles szemre szükség van.
Első körben a erdei fülesbaglyok állománya felmérésében lenne szükség segítségre, leggyakrabban ez a bagoly fészkel lakott területeken. (Májusban majd a füleskuvikokat kell lesni.)
Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek, ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni – bíztat közleményében az MME.
A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg áprilistól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal
tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük.
Ezt hallgasd meg, segítségképpen:
A hím erdei fülesbagoly hangja
A tojó erdei fülesbagoly hangja
A nászrepülő hím szárnnyal tapsolása
Illetve májusban és júniusban (nagyon korai költéskezdet esetén akár már áprilisban is) egy harmadik hang is csatlakozik a repertoárhoz, a fészket elhagyó fiókák jellegzetes eleségkérő sipítozása
Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához.
Borítókép: erdeiprogramok.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
