Egy XIX. századi várvédő

A ma emberének természetesnek tűnik, hogy Egerben a vár kiemelt szerepet kap a turizmusban, az itt élők is büszkék rá, s nemcsak a falakra, kövekre, hanem arra, amit jelent, tanít számunkra. Emiatt is lett Nemzeti Emlékhely 2014-ben az eredményes képviselői közbenjárásnak köszönhetően. S persze örülnek az egri lakosok annak, hogy ez évtől ingyen látogathatják a várat az önkormányzat döntése nyomán. 1552. szeptember 9-én kezdte a török Eger elleni ostromát, a hősökre mind máig tisztelettel emlékezünk. Van azonban olyan várvédő, aki nem idegen seregek ellen védte a várat, hanem más ellenségekkel szemben: a pusztulással és a közönnyel.

191 évvel ezelőtt, 1827. szeptember 18-án iktatták be érseki székébe Pyrker János Lászlót. A főpásztor egyik első intézkedése volt az akkor igen rossz állapotban lévő vár rendbetétele. Naplójában így emlékezik erről: „Már két héttel bevonulásom után gondom volt rá, hogy ezt a romot (ti. a várat), ami a város közepén, egy jókora magaslaton állt, barátságosabb hellyé alakítsam át; elegyengettettem az omladékot, és földdel takartattam le, az elpusztult körfalakat később részben újjáépíttettem, más helyeken kijavíttattam, fákat ültettettem, és a legmagasabb ponton három keresztet állíttattam föl, így mint Kálvária-hegy szívesen látogatott zarándokhely lett, s a szép kilátás miatt is szívesen felkeresték a sétálók.”

Friedrich Lieder: Pyrker János egri érsek arcképe

Megújíttatta a vár főkapuját, szobrot állíttatott Szent Istvánnak, a kiváló művész, Marco Casagrande alkotását és az úgynevezett Dobó kápolna is elkészült, így tulajdonképpen már akkor nemzeti emlékhely lett a vár.  A Kálvária a szokásos 14 helyett 7 stációból állt, ezzel is különlegeset alkotott Pyrker érsek. Gróf Buttler János, Doboruszka birtokosa megajándékozta a főpásztort a Dobó síremlék fedlapjával, mely szintén a várba került, s ma a Hősök termében látható. A Gergely bástya egyik lőrésébe harangot állíttatott, mintegy megkoronázva ezzel a kegyeleti együttest.

Fontos tudni, hogy ezen építkezések, átalakítások után igen hamar életre kelt mindez:  a Servita templomtól Nagypéntektől Szent Mihály napjáig minden harmadik vasárnapon ájtatosságot tartottak, s körmenetben vonultak a Kálváriára a hívek, s természetesen Szent István ünnepén is körmenet vezetett a várba a főszékesegyháztól.

Egy visszaemlékezés jól összegzi Pyrker János László tevékenységét. Pataki Vidor, ciszterci szerzetes így írt:  „Pyrker János Lászlóval, az egykori ciszterci apáttal kezdődik az egri romok megbecsülése. Az ő költői lelke más tekintetben is kiemelkedik a Széchenyi által annyira ostorozott maradi gondolkodásból. A vár vigasztalan romhalmaza az ő kezétől kapja az első szépítést.”

S hogy érzékeljük, mennyi mindent tett a főpap Eger városáért, érdemes még felsorolni, mit alkotott itt. Nevéhez fűződik a  mai klasszicista főszékesegyház építése, az egri Kaszinó Társaság létrehozása. megszervezte a bazilika zenekarát, támogatta a népoktatást, megalapította a tanítóképzőt. Rendkívül értékes festménygyűjteménye egy ideig Egerben volt látható, később a Nemzeti Múzeumnak adományozta.

Bejárat az egykori Dobó síremlékhez. XIX. századi metszet

 

Nem túlzás azt állítani, hogy Pyrker János László egri érsek nevéhez fűződik az egri vár kultuszának megalapozása, mely nélkül nem biztos, hogy az építmény átvészelte volna a legnehezebb korszakokat. Talán azt is mondhatjuk, hogy a Pyrker által elindított kultusz adott ihletet Gárdonyi Gézának az Egri Csillagok megírásához.

Pyrker János László egri érsek 1847 decemberében halt meg, 75 éves korában. Szívét egy leforrasztott urnába zárva a székesegyház kriptájában helyezték el kívánsága szerint, mert mint mondotta: „Egerért dobogott az, legyen az egrieké”, holttestét a lilienfeldi apátság sírkertjében helyezték örök nyugalomra.

forrás: Löffler Erzsébet: Pyrker László egri érsek és az egri vár c. előadása, Magyar Katolikus Lexikon, Dr. Horváth István: Pyrker János László egri öröksége (Eger. Líceum Kiadó, 2017.), AGRIA XXXVIII. (Eger, 2002.)

Készítette: Bérczessy András