Egri születésű aradi vértanú

„Koszorút kötöttem Cserfa-levelekbül, / Harmat csillog rajta Örömkönnyeimbül / Kinek adnám én ezt, Kinek adnám másnak, / Mint vitéz Lenkei Huszárszázadának?”

Petőfi Sándor Lenkei százada című versének első versszaka szól így. Felvetődik a kérdés, hogy a szabadságharcos költő miért írt ilyen magasztalóan Lenkey János honvédtábornokról? Lenkey kalandos életének fő vezérfonala a hazaszeretet és a hűség volt, s bár nem végezték ki, mégis a 14. vértanúként tartjuk számon.

Benczúr Gyula: A Lenkey-huszárok átkelnek a Dnyeszteren
  1. szeptember 7-én született Egerben, gömöri nemesi család sarjaként. Középiskolai tanulmányai végeztével katonának állt, bátyja példáját követve.
  2. májusában Galíciában Sztaniszló városában állomásozott, ahol az ott élő lengyelek lázadoztak a Habsburgok ellen. Parancsot kapott a nemzetőrök lefegyverezésére osztrák ezredesétől, ő azonban egy rögtönzött bölcs beszéddel lecsitította az indulatokat. „Fegyvereiteket egy időre tegyétek le, de ne csüggedjetek el, mert él még az igazság istene, aki titeket épp úgy, mint a magyarokat, nem fogja elhagyni.” Így elkerülték a vérontást, összesen egy áldozata volt a zavargásoknak. Valószínűleg ez a bátor kiállása volt az egyik fő oka annak, hogy halálra ítélték Világos után.

Egy közhuszár május végén levelet kapott, melyben  a Nemzeti dal egy példányát és a határokon túl szolgálatot teljesítő katonák hazatérését sürgető kiáltványt talált.  Lenkey János százada ezekre a hírekre hazaszökött, Lenkey követte őket és – bár tiszti esküjének megszegése lelkifurdalást okozott neki  – szolgálatra jelentkezett velük együtt.  Később délvidéki  hadszíntérre vezényelték, s bátorságának köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán, a tavaszi hadjárat idején már tábornok volt.  Az ő ezredébe osztották be Rózsa Sándor betyárjait is, aki felkelőnek álltak.

A világosi fegyverletétel után az aradi vérbíróság előtt a szabadságharc előtti rendfokozatával, kapitányként állt. Már ekkor különösen viselkedett, ezért a hadbíró függőben hagyta halálos ítéletét, mondván, hogy Lenkeyn az elmezavar jelei mutatkoztak. A zavarodottság később tovább fokozódott, s őrei is mindent megtettek, hogy kínozzák, provokálják.

  1. február 9-én méltatlan körülmények között távozott az élők sorából Aradon, a várbörtönben.

Lenkey János honvédtábornok emlékezete a mai napig él, szülővárosa is ápolja kultuszát.

  1. október 6-án Eger önkormányzata és a Lenkey Társaság Kulturális Örökség Egyesület szobrot avatott Lenkey János honvédtábornok születésének 210. évfordulója alkalmából a Bevárosi udvarban, amely a „Lenkey udvar” nevet kapta. Kutas László szobrászművész alkotása azért különleges, mert az országban ez az első ilyen Lenkey-ábrázolás. Az önkormányzat tervei szerint Lenkey János tábornok szülőháznak felújítása után az épületben a Szabadság Egri Emlékházát alakítják ki.
Lenkey János síremléke az egri Kisasszony temetőben

Forrás:
Magyar életrajzi lexikon
Dr. Sebestény Sándor: A részvét nemes könnyűi Lenkey János honvéd tábornok emlékére
Nyáry Krisztián  BBC History 2017. május

Készítette: Bérczessy András

Címlapfotó: Az egri Lenkey szobor avatása 2017-ben, eger.hu