Egri séf népszerűsítette a magyar konyhát Spanyolországban

Alig ért véget a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) egri találkozója, máris egy világeseményen láthattuk újra Macsinka Jánost, a Macok séfjét, aki a nemzetközi, főként a spanyol közönség számára mutatta be országunk gasztronómiáját, hogy hozzánk csábítsa a turistákat. San Sebastianban az érdeklődés minden várakozást felülmúlt, ám szakembereink is sok információhoz juthattak hozzá, ez pedig hasznára válik a magyar vendégeknek is.

A Magyar Turisztikai Ügynökség a SVÉT csapatával népszerűsítette hazánkat, a magyar standon mindvégig nagy volt a tömeg, de a bemutatókon is jelentős volt az érdeklődés. Macsinka Jánost és csapatát nemigen hagyták pihenni, de néhány percre kiragadtuk a forgatagból:

Macsinka János: A tapasztalatok megszerzésére itt minden lehetőség adott a standokon is, valamint az előadásokon, ahol a világ legjobb séfjei mutatják be tudományukat. Elleshetünk új fogásokat, a kóstolókon pedig megismerkedhetünk az új ízkombinációkkal. Ám ennél fontosabb, hogy elhozzuk ide a magyar és az Eger környéki ízeket, itt van a kínálatban a szilvásváradi pisztráng, a Böjt Pincészet Bikavére ( a borkóstolón egy St. Andrea Bikavért is bemutattak), és a Bükkből hoztuk a szarvas bélszínt. Sok spanyol megszólít minket és mindenki csodálkozik, milyen szinten van ma a magyar gasztronómia.

Eger Hírek: A San Sebastian Baszkföldön található, ahol szintén „sertéskultusz” van, akárcsak nálunk…

Macsinka János: Valóban sok a hasonlóság, erősek a paraszti hagyományok, ők is feldolgozzák a disznót a fejétől a farkáig, népszerűek a belsőségek, a vér, a véreshurka, a máj, és az elegáns éttermekben is kérhetünk például sertésfület, ami Európában egyedülálló. Azt lehet mondani tehát, hogy rokon lelkek vagyunk a gasztronómiában, mi egy kicsit fűszeresebben főzünk, ők egy naturálisabb ízvilágot használnak, de ezáltal nagyon hamar megkedvelik az ételeinket. És hogy ne mindig csak a gulyással szerepeljünk, elhoztunk egy paprika nélküli (előtti) bárányból készült ételt, egy ősi magyar levest is, amelyet  zöldségekkel, gombával tálalunk.

Telt ház fogadta a magyar séfek által prezentált gasztronómiai bemutatót, ahol az említett füstölt pisztráng és a liba-, illetve kacsamáj szervírozása után a helyszínen élőben, illetve kivetítőn követhették nyomon az érdeklődők a fő fogások készítését és tálalását.

Nagy sikert aratott a harcsa, s különösen a túrós csusza jelentett újdonságot a jelenlévők körében, amely egy tradicionális magyar étel, és máshol nemigen találkozhatnak vele, mint Magyarországon.

A mangalica pofa – amelyet vörösborral és zöldségekkel párolnak –  szintén nagyon ízlett a főként spanyolokból álló vendégeknek, ehhez köretként egy szintén hazai unikum, a rakott tarhonya társult, amelyet a kis kóstoló tálkák miatt töltve, kolbászként szeletelve adtak a mangalica mellé.

Külön is felhívták a jelenlévők figyelmét arra, milyen fontos szerepet töltenek be a vadhúsok az ország gasztronómiájában. A ételsor zárásaként, egy a régiónkból, a Bükkből érkezett szarvas bélszín – ugyancsak vörösborban párolva – került az érdeklődők elé: az Eszterházi szelet mellé zöldséges, fűszeres tarhonya került, amely szintén különlegességnek  számít a földrész gasztronómiájában.

(Hamarosan hírt adunk a magyar, és főként az egri borok bemutatójáról.)