A zászló útja – ’56 emlékére címmel nyílt időszaki kiállítás hétfőn a Nemzeti Múzeumban, ahol november 4-ig látható az a nagyméretű, közepén lyukas magyar zászló, amely az 1956-os októberi forradalomban a Széna téri harcok helyszínén lobogott.

Minden forradalomnak megvannak a maga jelképei, ilyen volt 1848-ban a huszárcsákó, vagy a Kossuth-címer, 1956-ban pedig a középen lyukas magyar zászló, amely kiemelkedik a jelképek közül – mondta Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a tárlat hétfői megnyitóján.
A három, hajdani felkelő által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, ezzel közkinccsé váló relikviával, és annak történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a ma megnyíló tárlaton
– emelte ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.
A zászlót Szabó János (a legendás Szabó bácsi), a Széna téri szabadságharcosok parancsnoka vitte magával október 28-án a Bem laktanyába, a Műszaki Egyetemen folytatott tárgyalásai után. Kellner Lajost bízta meg a lobogó kitűzésével a metróépítkezés kastornyába. A harcok befejeztével Kellner Lajos a derekára csavarva menekítette ki az országból a zászlót. Az emigráció éveiben sem pihent a lobogó: Kellner Lajos és régi harcostársai számos alkalommal tüntettek a Kádár-kormány prominenseinek nyugat-európai látogatásai során, emlékeztetve őket az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtására.
A relikviát Kellner Lajos a rendszerváltás után hozta haza és haláláig őrizte. Végakarata szerint harcostársai a Magyar Nemzeti Múzeum gondjaira bízták a lobogót.
A Széna téri lobogót három megőrzője, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós adományozta a múzeumnak.

MTI