Nem vevők a magyar választók a radikalizmusra

Több olyan pártnak is csökkent a népszerűsége az áprilisi választáshoz viszonyítva, amelyek részt vesznek az év végi, helyenként erőszakba torkolló túlóratörvény-ellenes tiltakozásokban – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők számára készített reprezentatív felméréséből.

Fotó: Magyar Idők

Mint írják, az utcai politizálást hirdető pártok népszerűsége összességében hét százalékponttal csökkent a választások óta, s azzal, hogy a radikalizmus felé fordultak, csupán a társadalom egy szűk rétegének támogatottságát tudták megszerezni.

Hangsúlyozták, a korábbi közvélemény-kutatásaik is azt igazolták, hogy a radikalizmusra, illetve a botránypolitizálásra nem vevők a magyar választók.

Az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés résztvevői a Fidesz Lendvay úti székházánál 2018. december 12-én. – Fotó: MTI/Mónus Márton

Az elemzés szerint míg a Fidesz–KDNP a biztos szavazók között – áprilishoz képest – 7 százalékponttal növelni tudta a támogatottságát, s így jelenleg a legvalószínűbb listás eredménye 54 százalék, a Jobbik rendkívül nagy mértékű népszerűség-csökkenést könyvelhetett el.

A 20 százalékos választási eredménye után nyolc hónap alatt 6 százalékpontot zuhant az ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazók körében. Jelenleg utóbbi csoport 14 százaléka húzná be az ikszet a Jobbik mellé, s ezzel a párt zsugorodó bázisa csupán 3 százalékkal nagyobb az MSZP-t és a Párbeszédet támogató 11 százaléknál.

Fotó: Magyar Idők

Míg a szocialisták népszerűsége egy százalékponttal csökkent április óta, a DK-é és a Momentumé ugyanennyivel nőtt, és jelenleg 7, illetve 4 százalékon állnak. Az LMP azonban már nemhogy a választási eredményét – hét százalékot – nem éri el, de még a bejutási küszöböt jelentő öt százalékot sem.