Az egri jövőt építő költségvetésünk van

Egernek a jövőt építő, fejlesztésekre koncentráló költségvetése van 2019-ben, melynek bevételi és kiadási főösszege 40 milliárd 964 millió 142 ezer 669 Ft. A Közgyűlés által február 21-én elfogadott büdzsé a 21. századi, otthonos Eger építése mellett jó alapot jelent a város mindennapi működtetéséhez és az egriek számára nyújtott közszolgáltatások stabil, jó színvonalú biztosításához – mondta Habis László polgármester a havi közgyűlés után szokásos pénteki sajtótájékoztatóján.

Habis László a 2019. februári közgyűlésen – fotó: Nemes Róbert

Hozzátette:

a költségvetés tervezésénél támaszkodhattunk arra is, hogy adóbevételeink 2013 óta folyamatosan nőnek, tavaly első alkalommal elérték az 5 milliárd Ft-ot, s mindez úgy valósult meg, hogy közben nem emeltünk adómértéket.

Megmarad a helyi iparűzési adó címkézésének lehetősége is, ami egy egri különlegesség és a helyi civil szervezetek, intézmények működését segíti.

Eger polgármestere kiemelte: az önkormányzat saját bevételei összesen 9,2 milliárd Ft-ot tesznek ki, önkormányzati működésre a hivatallal és az intézményekkel együtt mintegy 11 milliárd Ft-ot terveztek. A megyeszékhely költségvetési főösszege 2014 óta folyamatosan nő,

 a 2019-es büdzsén belül a beruházások aránya csaknem 60%-os, ami példátlan a város történetében.

A tervezés során kiemelt szempont volt a stabil pénzügyi tervezés, s a korábbi gazdálkodási eredményből 523 millió Ft-ot vontunk be a 2019-es kötelezettségvállalásba.

Nagy projektek 2019-ben

A város történelmi léptékű fejlesztési szakaszban van

A beruházásokat és felújításokat tartalmazó költségvetési tételek uniós (elsősorban TOP) beruházásokat tartalmaznak, ma is mintegy 20 helyszínen zajlik a munka a városban és számos beruházást készítünk elő. Az igen összetett programcsomag megvalósítása rendkívüli feladatot jelent, s ezen belül nagy kihívás az árak változása, valamint az építőiparban tapasztalható munkaerő- és kapacitáshiány is. A sikeres megvalósítás precíz szervezést és összehangolást, jó műszaki menedzselést és pontos elszámolást igényel.

Habis László friss példaként említette, hogy tavasszal és a nyár folyamán elvégezzük három egri óvoda energetikai korszerűsítését, s erről a napokban személyesen egyeztetett a városvezetés a szülői közösségekkel.

A számos uniós beruházás között súlyponti feladatként szerepel a déli iparterület további fejlesztése: megoldják a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetést, az ivóvíz bevezetését, valamint közlekedésfejlesztési kérdéseket is. Mindezzel további egri munkahelyteremtő beruházásokat készítenek elő.

Emellett a kormányzat Modern Városok Programjának keretében hazai forrásból fejlődik tovább az egri vár, épül az M25-ös gyorsforgalmi út és edzőközpont építésével folytatódik a Nemzeti Vízilabda- és Úszó Központ kialakítása, valamint az intermodális közlekedési csomópont előkészítése, tervezése.

Tovább épül az M25-ös gyorsforgalmi út – fotó: Nemes Róbert

A TOP-on túl, más uniós operatív programok támogatásából is végeznek fejlesztéseket Egerben. A várban például a Varkoch-kapunál (GINOP), és a városi szennyvíz-gerincvezeték rekonstrukcióját illetően (KEHOP) forrásaiból valósul meg komoly beruházás.

 A fentieken túl a 2019-es évben saját, önkormányzati forrásból végeznek el mintegy 177 millió Ft keretösszegű, kisebb fejlesztést: út-, járda- és parkoló építést, felújítást.

Összességében 12 helyszínen zajlik majd útfelújítás (42 millió Ft), ugyancsak 12 helyen végeznek járda- és parkoló rekonstrukciót és építést (47 millió Ft) és 8 helyen fejlesztik a közvilágítást.

Ezen felül az üzembiztonságot erősítő közműfejlesztések is megvalósulnak mintegy 82 millió Ft-os saját erő felhasználásával.

A Miniszterelnökségtől elnyert kormányzati forrásból folytatják az egymilliárd Ft-os közterületfejlesztési programot, 450 millió Ft-ot fordítanak idén erre a célra, többek között a Bródy Sándor utca, a Stadion utca felújításával.

Kisebb léptékű fejlesztések 2019-ben

 

A 2019-es egri büdzsében szerepel az az 1,145 milliárd Ft-os fejlesztési csomag is, melyet a kormányzattal együttműködésben használhatnak fel a déli iparterület fejlesztésére, valamint turisztikai irányú beruházásokra, így például a várban a Zárkándy-bástya újjáépítésére, amely új attrakcióként kapcsolható be a kazamatavezetési programokba.

Eger tehát sokféle forrásból épül otthonos, 21. századi várossá: a fejlesztés pedig folyamatos lesz – jegyezte meg a polgármester.

Állami támogatások és saját erő

Az önkormányzat működésre mintegy 3 milliárdos összeget kap állami forrásból. A normatív támogatási rendszer igen szigorú, minden tekintetben célorientált jelleggel kapjuk ezeket a pénzeket, olyan feladatokra, mint a gyermek- és diákétkeztetés, óvodák és szociális intézmények fenntartása, vagy éppen a kulturális feladatok ellátása. Eger Önkormányzatának költségvetésében a minimálbérrel és a garantált bérminimummal összefüggésben 160 millió Ft-os saját forrás felhasználás szerepel.

Habis László ezzel kapcsolatban megjegyezte: a város felelőssége, hogy saját bevételeit felhasználva hozza meg gazdasági döntéseit, ebben a gazdaságfejlesztési munkánkra és az iparűzési adó bevételre támaszkodhatunk, ezzel együtt is igen összetett, sokrétű helyi, támogatási rendszert működtetünk a kultúra, a civil közösségek és sportszervezetek tevékenységének segítése érdekében.

„Reálisan feszített” a büdzsé

A városvezető szerint az 570 millió Ft-os hitelfelvéti keret kezelhető, hiszen 2/3 – 1/3 arányban idei, illetve tavalyról áthúzódó (184 millió Ft) összegről van szó. Kormányengedélyes hitelkeretről van szó, amit eddig nem vettünk fel, hiszen nem volt szükséges. Ebben az intenzív városfejlesztési időszakban is a stabil, felelős gazdálkodás a legfontosabb szempont, ezért „nem feszítjük szét” a város lehetőségeit, de nem is mondunk le egyetlen olyan stratégiai célról sem, amit az egriekkel, munkaadókkal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal és másokkal közösen tűztünk ki magunk elé. A költségvetésünkben éppen ezért egy jelentős fejlesztési tartalék is szerepel, folyamatos a szakmai egyeztetés a rendelkezésre álló forrásaink optimális felhasználása érdekében az óvodák, a Felsővárosi Idősgondozási Központ, a felnémeti nappali ellátó intézmény és beruházások kapcsán.

A város hiteltörlesztésre 304 millió Ft-ot tervezett, a kamatköltség az eredményes tárgyalásokból fakadó, igen jó kondícióknak köszönhetően mindösszesen 9 millió Ft. A város államapapír vásárlását is tervezi 2019-ben, mintegy egymilliárd Ft-os összegben.

Eger Önkormányzata a bevételi oldalon az adóbevételeknél 250 milliós plusszal számol 2019-ben, a vagyoni bevételeknél egy biztonsággal teljesíthető, 200 millió Ft-os tétel szerepel, s ezek az értékesítések kizárólag fejlesztésekhez kapcsolódnak. A bevételi oldalt erősíti az a 4 milliárd Ft-os, 2019-es lejáratú állampapír csomag is, amit visszaváltunk ez évben.

Forrás: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata