Hegyvári Zoltánt mindenki ismeri Egerben, élt már a kortárs művészetekből, galériát működtetve, mostanában ingatlan értékbecsléssel és energetikai tanúsítványok készítésével foglalkozik. Húsimádó néven pedig gasztro bloggerként ismert. Egy olyan élményriporterként, aki tanult szakmájánál fogva tudja, hol szökik a hő.
Receptek, sütések, főzések- elsősorban a húsok, a grillezés világából. A blog címe, pedig www.husimado-eger.blog.hu. És ez itt nem a reklám helye, összesen annyi történt, hogy megtudtuk, Hegyvári úr indul egy, az Allianz által meghirdetett bloggerversenyen. Rendes lokálpatriotaként, annyit tehettünk a siker és a tetszésnyilvánítás maximalizálásának érdekében, hogy leültünk vele csevegni. A verseny az mégis csak verseny.
Egy tál étel értékbecslése menne?
Hát az nem, az két külön műfaj. Bár ötletet szoktam így gyűjteni, ha elmegyünk valahová vacsorázni, és eszem valami finomságot, akkor elemzem és megpróbálom otthon megcsinálni, volt már egy két ilyen recept.
Akkor te „hallás után” főzöl?
Reménykedem benne. Általában fotókat szoktam nézni és ösztönből főzök. Megnézem milyen összetevői lehetnek, nem vagyok az a klasszikus recept olvasgató ember, megnézem és megpróbálom a saját arcomra formálni az ételt, úgy reprodukálni.
Ezzel szemben a blogodban elég szájbarágósnak tűnsz, ahogy lépésről lépésre mutatod, hogy kell megcsinálni egy-egy ételt. Hol az ellentmondás?
Az egy cél, hogy aki nincs otthon a konyhában, az is végig tudja csinálni, lépésről lépésre. Sokan írnak is, hogy jó, hogy így csinálom, mert ha bénáznak akkor vissza tudják nézni, mi a következő lépcsőfok. magamból indultam ki,én is egy vizuális ember vagyok. Ha a videót valaki végignézi, abból meg lehet csinálni. Aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem. Itt jegyzem meg, hogy ha már a verseny kapcsán kerestetek meg, nem vagyok túl esélyes, sok nő közt, ráadásul a hülye húsaimmal versenyezni, hát… legalább is necces. Ha az első ötben benne vagyok, az már nekem jó.
Ugye jól gondolom, hogy a gasztroblog nem simán csak egy receptverseny. Kap ott mindenki, hideget, meleget? Ezt nem így kell csinálni! Megkapod?
Ajjaj. De még mennyire! Volt olyan receptem, hogy Bakonyi nagyon másképp. Troll hegyek jöttek. Ez nem Bakonyi! Az én édesanyám ezt nem így csinálja. Ő így habar, meg úgy habar.
Az ízlés, pláne ha ételről van szó, nagyon kényes terület. Mered azt mondani, hogy ez vagy az, azért így van, mert az anyukámtól tanultam?
Nem!
Visszatérve az előző kérdéshez. Mit írtak? Hogy nincs ízlésed? Vagy hülye vagy?
Azt, hogy hülye vagyok! Minek foglalkozom ilyennel. Egy ideig moderáltam a dolgokat, annyira alpári stílusban jöttek. Volt olyan, hogy leírtam, beleteszem a fehérrépát, aztán jöttek a kommentek, hogy b….meg az nem fehérrépa, az gyökérzöldség. Mondjuk egy Széll Tamás is azt mondja, hogy beleteszem a fehérrépát, pedig ő a Bocuse D’Or-on szokott főzni. Neki lehet, nekem nem?
Mikor csináltál valami rosszat utoljára?
Azért vannak bénázások, tavaszi tekercs, azt nem lehetett feltekerni.
Drága mulatság ez?
Ez olyan hobbi, amit megeszel. Az a része drága, amit igazából szeretnék csinálni, jó steakeket. Ha különleges húsokat vesz az ember, az sok. Mondjuk egy kiló bárányborda, az 5000 forint. És inni is szoktunk főzés közben. De csak módjával.
Ki eszi az ételeidet?
A család. A legnagyobb tesztelőim a gyerekek, egyetemisták, küldünk fel Pestre kajákat. És persze a feleségem, sőt a baráti társaságom is kezd ide szokni.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!

















