Lépjen kapcsolatban velünk

EgerHírek

Mai névnap

Illés

Gyakrabban iszunk kávét, mint vizet

Életmód

Gyakrabban iszunk kávét, mint vizet

Egyre gyakrabban fordul elő a magyar sertéshús a bevásárlólistánkon, igaz, nem nőtt azok köre, akik disznót esznek. A Hússzövetség éves rendezvényén élelmiszer-vásárlási szokásainkról előadó Kozák Ákos GfK-ügyvezető szavaiból kiderül az is, mi az, amiből tényleg magyart akarunk venni, és hogy milyen rangsorban veri a csapvizet a kávé.


„Tudom, mit ettél tavaly nyáron” – az ismert film címét századszor is kifordítva nyert mondatot akár Kozák Ákos is mondhatta volna, de a Hússzövetség keddi éves rendezvényén akár kiterjeszthette volna az elmúlt 25 évre is. Miből mennyit eszik a magyar, és hogyan változtak étkezési szokásaink az elmúlt huszonöt évben? Erről beszélt a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.

A háztartások 2014-ben napi fogyasztási cikkekre összesen 852 milliárd forintot költöttek. Érdekes adat, hogy leginkább akkor indulunk ezt a képzeletbeli perselyt megtölteni, ha kenyér kell, a bolti séták 47 százaléka elsősorban ennek beszerzésére irányul. A dobogón két ezüstérmes van holtversenyben: a zöldségek és a feldolgozott hústermékek (32 százalék). Vásárlásaink tíz százaléka fölötti gyakorisággal szerzünk be még pékárut, sajtot, gyümölcsöt, friss húst, csokoládét és ásványvizet, de a kenyér klasszikus „párja”, a tej csak minden hetedik vásárlásunk alkalmával kerül a kosarunkba a GfK adatai szerint.

No de hová indulunk?

– Összességében a magyarok 100-ból 24 forintot – amikor napi fogyasztási cikket vásárolnak – hipermarketben költenek el. Minden hatodik forint, kerekítve 17 százalék a szupermarketekben cserél gazdát, s a diszkontokban is ugyanakkora ez a szám – mutatott rá a szakember.

Fókuszban a disznó

Kozák, mivel a Hússzövetség rendezvényén szólalt fel, külön kitért a friss hús beszerzésének aktuális tendenciájára. Kiemelte, 6-7 százalékkal többet költöttünk tavaly erre a termékcsoportra, mint egy évvel korábban, és ezen átlag fölötti volt a sertés- és marhahús fogyasztásának emelkedése Magyarországon – sertéshúsra csaknem ötödével többet költöttünk még úgy is, hogy ez mennyiségben „csak” 8,3 százalékos emelkedést jelentett, nem zavarta tehát a fogyasztókat a sertésár növekedése.

Mindazonáltal az összes étel közül a sertéshús fogyasztása csak a 27. helyen áll az élelmiszerek között „1,64 nap per hét” gyakorisággal – ezt a ranglistát a kávé vezeti, még a csapvizet is megelőzve. A dobogó környékén a gyümölcs, a fehér kenyér és az ásványvíz sertepertél még. Kozák Ákos egy kedveltségi rangsort is bemutatott, ezen befért a top 10-be a sertéshús.

– Az, hogy tonnában növekedni tud a frisshúspiac, annak két eredője van – fejti ki Kozák Ákos –: az egyik, hogy a vásárlás intenzitása növekszik, esetünkben 5 százalékkal, illetve hogy több háztartás vásárol, igaz, nem olyan sokkal, 0,8 százalékkal.

Húst a húsboltból, nem ritka ez

Friss hús tekintetében a beszerzési hely nem pontosan úgy áll, mint az összes termékében.

– Itt a prímet a hiper- és a szupermarketek viszik látszólag, de ha jobban megnézzük az adatokat, akkor azt látjuk, hogy 22 százalék már a hentes- és húsboltokra jut, amihez még jön 4 százaléknyi piac és utcai árus mint beszerzési hely. Ha így vesszük, a frisshús-vásárlások negyede nem áruházakban történik. Érdekes megfigyelni, hogy a friss húsok tekintetében a hiper- és szupermarket szerepe, ahogy egyébként a teljes fogyasztásicikk-kereskedelemben, némileg visszaesett.

Visszatérve a sertés népszerűségére, az növekvő tendenciát mutat: a rendszerváltozástól néhány éven át folyamatosan szorult vissza a kedveltsége, de 1995 és 2012 között 75-ről 89 százalékra nőtt. Hogy az utóbbi 1-2 év megtorpanása fogható-e arra, hogy a disznó nagyon megdrágult, illetve hogy nem sorolják az egészséges ételek közé például a csirkével ellentétben, azt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Erről azért tavaly alapos és árnyalt képet adtak a Hússzövetség rendezvényén, ahol egy koleszterintáblázaton keresztül azt szemléltették, a sertés korántsem minden része egészségtelenebb a csirkénél.

Sertésfogyasztás? Legyen magyar, ha drága is!

A köztudatban lévő faktum az is, hogy a magyar élelmiszer alapvetően drágább az importnál, árérzékeny választókként ezért választjuk előszeretettel a boltban az olcsóbb külföldi termékeket. Nos, a GfK ezen ismeretek terjesztőinek is talán meglepő adatsorral szolgál: 2011 és 2012 között való igaz volt, hogy a pénztárcánk volt az antennánk is, de azóta megváltozott a helyzet, 2012-ről 2014-re fordulva már sokkal fontosabb lett a vásárlóknak, hogy magyart vegyenek. Ki tudja, miért, de a tojás, a zöldség-gyümölcs, a hús- és tejtermékek, valamint az ásványvíz esetében kiemelkedően sokan figyelnek, hogy magyart vásároljanak. A sörnél és az energiaitalnál ez már sokkal kevésbé fontos. Húzzuk alá: a friss hús az egyetlen olyan termékcsoport, amelynél hosszú évek óta töretlen tendencia, hogy a vásárlók a magyart keresik a polcon.

Forrás: MNO

Tovább olvasás
Önnek ajánljuk
Hozzászólok

Továbbiak Életmód kategóriában

Legfrissebbek

Szavazások

Ön mit szól ahhoz, hogy az Egri borvidék borospalackja után lesz egyedi, egri borospohár is?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

Lájkoljon minket a friss hírekért!




Legtöbbet olvasott

FEL

Oldalainkon bizonyos technikai adatokat rögzítő cookie-kat (sütiket) használunk statisztikai célokból. Ezekről és adatai kezeléséről olvashat friss adatvédelmi tájékoztatónkban. Elolvasom

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás