Lépjen kapcsolatban velünk

EgerHírek

Mai névnap

Konstantin

NATO- és USA-pártiak a közép-európaiak, de többet várnak Trumptól

Politika

NATO- és USA-pártiak a közép-európaiak, de többet várnak Trumptól

A Nézőpont Intézet Magyarország mellett további tíz közép-európai országban végzett közvélemény-kutatást. A felmérés alapján a közép-európai NATO tagországokban tízből közel hatan (56 százalék) NATO-pártiak.

A Nézőpont Intézet Magyarország mellett további tíz közép-európai országban végzett közvélemény-kutatást. A felmérés alapján a közép-európai NATO tagországokban tízből közel hatan (56 százalék) NATO-pártiak.


Az Egyesült Államok megítélése ennél valamivel negatívabb, de a tizenegy vizsgált országban a megkérdezettek közel fele (48 százalék) így is inkább jó véleménnyel az Egyesült Államokról. A kutatás alapján a közép-európaiak relatív többsége (43 százalék) erősítené országa és az Egyesült Államok politikai kapcsolatát, míg az USA-val való gazdasági kapcsolatokat ennél is többen, a megkérdezettek 57 százaléka fűzné szorosabbra – szerepel a Nézőpont Intézet közvéleménykutatásában.

A közép-európai NATO tagországokban tízből közel hatan NATO-pártiak, az Egyesült Államok megítélése valamivel negatívabb

A Nézőpont Intézet 2017. szeptember 26. és 2017. október 27. között Magyarországon, valamint további tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) végzett közvélemény-kutatást. A felmérés rámutat, hogy a vizsgált NATO tagországokban tízből közel hatan (56 százalék) előnyösnek vélik a NATO-tagságot. Ez az arány a lengyeleknél 92, a románoknál 86, a cseheknél 67, a németeknél 63, a magyaroknál 60, a horvátoknál 59, a szlovákoknál 56, a szlovéneknél 51, míg a bolgároknál 44 százalékos.  Érdekesség, hogy a nem NATO-tag Szerbia és Ausztria lakosságának véleménye ehhez képest jelentős eltérést mutat. A szerbek mindössze 21 százaléka, míg az osztrákok 17 százaléka véli úgy, hogy előnyös lenne országa számára a NATO-tagság.

Fontos kiemelni, hogy míg a vizsgált országok körében (a két nem NATO tagországot leszámítva) a többség NATO-párti, az Egyesült Államok megítélése valamivel negatívabb. A vizsgált országokban a megkérdezettek közel fele (48 százalék) van inkább jó véleménnyel az Egyesült Államokról, de nem lebecsülhető arányban, tízből több mint négyen (43 százalék) negatív véleménnyel bírnak. Az Egyesült Államokról a románok 75, a lengyelek 66, a bolgárok 57, a csehek 56, a szlovákok 55, a horvátok 45, a szerbek 44, a magyarok 42, a németek 39, a szlovének 28, míg az osztrákok mindössze 26 százaléka van jó véleménnyel. Hazánkban az Egyesült Államokat pozitívan megítélő 42 százalék relatív többséget jelent, az USA-t negatívan megítélők aránya 31 százalékos. Az Egyesült Államok megítélése leginkább az osztrákok (67 százalék), a szlovének (64 százalék) és a németek (55 százalék) körében negatív.

Alacsony Donald Trump népszerűsége Közép-Európában, többet várunk tőle

Magyarázat lehet az Egyesült Államok NATO-tagsághoz képest valamivel negatívabb megítélésére Donald Trump alacsony népszerűsége. A vizsgált országokban tízből kilencen (90 százalék) tudtak véleményt alkotni Donald Trump személyéről. Az amerikai elnök megítélése az átlagnál (24 százalék) Lengyelországban (41 százalék), Romániában (35 százalék), Csehországban (32 százalék), Szerbiában (31 százalék), valamint Magyarországon és Bulgáriában (28-28 százalék) pozitívabb. Érdekesség, hogy a többi vizsgált országhoz képest a legkevesebben Lengyelországban (37 százalék) és Magyarországon (42 százalék) bírnak negatív véleménnyel az amerikai elnök személye kapcsán. Trump leginkább az osztrákok (90 százalék), a németek (82 százalék), a szlovének (78 százalék), a szlovákok (76 százalék), valamint a horvátok (70 százalék) körében számít népszerűtlennek. Figyelembe véve, hogy a közép-európaiak NATO- és USA-pártiak, a felmérés így arra is rámutat, hogy egyúttal többet várnak a Trump-adminisztrációtól. Az amerikai elnök alacsony népszerűségének hátterében e mellett vélhetően a közép-európai országokban vele szemben tapasztalható rendkívül negatív médiakép áll.

Ahol ismertebb Soros személye, több mint kétharmad nem szimpatizál vele

A kutatás a legutóbbi hasonló felmérés után ezúttal is külön kitért Soros György személyére. Korábban a megkérdezettek 38 százaléka nyilatkozta úgy, hogy ismeri Soros György személyét, ehhez képest ezúttal 44 százalék tudott véleményt alkotni az amerikai spekuláns személyéről. Soros ismertsége Magyarországon a legmagasabb, itt a megkérdezettek 74 százaléka tudott véleményt alkotni róla. Ez az arány ugyancsak átlag feletti Romániában (69 százalék), Szerbiában (62 százalék) és Németországban (49 százalék), de Bulgáriában (43 százalék) és Horvátországban (41 százalék) is viszonylag magas. Továbbra is elmondható, hogy minél magasabb az adott országban Soros ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele. Azokban az országokban (Magyarország, Románia, Szerbia, Németország, Bulgária, Horvátország), ahol Soros ismertsége magasabb, átlagosan tízből négyen (40 százalék) vannak negatív véleménnyel róla, míg a pozitív vélemények aránya átlagosan mindössze 16 százalék. Mindez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a Soros személyét ismerők körében kétharmadnál is többen (71 százalék) vannak a vele szemben negatív véleménnyel bírók.

A relatív többség erősítené a politikai kapcsolatokat az USA-val

A vizsgált országokban a relatív többség (43 százalék) szorosabbra fűzné országa Egyesült Államokkal való politikai kapcsolatait. A politikai kapcsolatok szintjén 29 százalék nem változtatna és 21 százalék lazítaná azokat. A politikai kapcsolatok erősítését az átlagnál fontosabbnak tartják Romániában (74 százalék), Szerbiában (63 százalék), Lengyelországban (59 százalék), Horvátországban (50 százalék) és Szlovákiában (45 százalék). Magyarországon jóval többen vannak azok, akik erősítenék az USA-val való politikai kapcsolatokat (37 százalék), mint akik lazítanák azt (29 százalék). Érdekesség, hogy a politikai kapcsolatokat nézve a németek és az osztrákok a leginkább szkeptikusak. Németországban a politikai kapcsolat lazítását pártolók aránya 35 százalék, míg Ausztriában azok erősítését mindössze 10 százalék pártolja.

Tízből közel hatan még szorosabbra fűznék az USA-val való gazdasági kapcsolatot

Még pozitívabb a kép a gazdasági kapcsolatok megítélését nézve. A vizsgált országokban tízből közel hatan (57 százalék) még szorosabbra fűznék az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatot. A gazdasági kapcsolatok szintjén 22 százalék nem változtatna és mindössze 15 százalék lazítaná azokat. A gazdasági kapcsolatok erősítését – a politikai kapcsolatokkal lényegében megegyezően – az átlagnál fontosabbnak tartják Romániában (80 százalék), Szerbiában (73 százalék), Lengyelországban (70 százalék), Horvátországban (69 százalék) és Szlovéniában (66 százalék). Magyarországon ebben az esetben két és félszer többen vannak azok, akik erősítenék az USA-val való kapcsolatot (54 százalék), mint akik lazítanák azt (21 százalék). Érdekesség, hogy a gazdasági kapcsolatok alakítása terén is a németek és az osztrákok a leginkább szkeptikusak. Bár a németek 41 százaléka erősítené az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat, 32 százalékuk a lazítást szeretne. Ausztriában mindössze a megkérdezettek 22 százaléka erősítené az amerikai gazdasági kapcsolatokat.

Borítókép: index.hu

Továbbiak Politika kategóriában

Legfrissebbek

Szavazások

Melyik egri programsorozatot kedveli a legjobban?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

Lájkoljon minket a friss hírekért!


Legtöbbet olvasott

FEL

Oldalainkon bizonyos technikai adatokat rögzítő cookie-kat (sütiket) használunk statisztikai célokból. Ezekről és adatai kezeléséről olvashat friss adatvédelmi tájékoztatónkban. Elolvasom

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás