Lépjen kapcsolatban velünk

EgerHírek

Mai névnap

Lajos, Patricia

Az egri jövőt építő költségvetésünk van

Gazdaság

Az egri jövőt építő költségvetésünk van

Egernek a jövőt építő, fejlesztésekre koncentráló költségvetése van 2019-ben, melynek bevételi és kiadási főösszege 40 milliárd 964 millió 142 ezer 669 Ft. A Közgyűlés által február 21-én elfogadott büdzsé a 21. századi, otthonos Eger építése mellett jó alapot jelent a város mindennapi működtetéséhez és az egriek számára nyújtott közszolgáltatások stabil, jó színvonalú biztosításához – mondta Habis László polgármester a havi közgyűlés után szokásos pénteki sajtótájékoztatóján.

Habis László a 2019. februári közgyűlésen – fotó: Nemes Róbert

Hozzátette:

a költségvetés tervezésénél támaszkodhattunk arra is, hogy adóbevételeink 2013 óta folyamatosan nőnek, tavaly első alkalommal elérték az 5 milliárd Ft-ot, s mindez úgy valósult meg, hogy közben nem emeltünk adómértéket.

Megmarad a helyi iparűzési adó címkézésének lehetősége is, ami egy egri különlegesség és a helyi civil szervezetek, intézmények működését segíti.

Eger polgármestere kiemelte: az önkormányzat saját bevételei összesen 9,2 milliárd Ft-ot tesznek ki, önkormányzati működésre a hivatallal és az intézményekkel együtt mintegy 11 milliárd Ft-ot terveztek. A megyeszékhely költségvetési főösszege 2014 óta folyamatosan nő,

 a 2019-es büdzsén belül a beruházások aránya csaknem 60%-os, ami példátlan a város történetében.

A tervezés során kiemelt szempont volt a stabil pénzügyi tervezés, s a korábbi gazdálkodási eredményből 523 millió Ft-ot vontunk be a 2019-es kötelezettségvállalásba.

Nagy projektek 2019-ben

A város történelmi léptékű fejlesztési szakaszban van

A beruházásokat és felújításokat tartalmazó költségvetési tételek uniós (elsősorban TOP) beruházásokat tartalmaznak, ma is mintegy 20 helyszínen zajlik a munka a városban és számos beruházást készítünk elő. Az igen összetett programcsomag megvalósítása rendkívüli feladatot jelent, s ezen belül nagy kihívás az árak változása, valamint az építőiparban tapasztalható munkaerő- és kapacitáshiány is. A sikeres megvalósítás precíz szervezést és összehangolást, jó műszaki menedzselést és pontos elszámolást igényel.

Habis László friss példaként említette, hogy tavasszal és a nyár folyamán elvégezzük három egri óvoda energetikai korszerűsítését, s erről a napokban személyesen egyeztetett a városvezetés a szülői közösségekkel.

A számos uniós beruházás között súlyponti feladatként szerepel a déli iparterület további fejlesztése: megoldják a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetést, az ivóvíz bevezetését, valamint közlekedésfejlesztési kérdéseket is. Mindezzel további egri munkahelyteremtő beruházásokat készítenek elő.

Emellett a kormányzat Modern Városok Programjának keretében hazai forrásból fejlődik tovább az egri vár, épül az M25-ös gyorsforgalmi út és edzőközpont építésével folytatódik a Nemzeti Vízilabda- és Úszó Központ kialakítása, valamint az intermodális közlekedési csomópont előkészítése, tervezése.

Tovább épül az M25-ös gyorsforgalmi út – fotó: Nemes Róbert

A TOP-on túl, más uniós operatív programok támogatásából is végeznek fejlesztéseket Egerben. A várban például a Varkoch-kapunál (GINOP), és a városi szennyvíz-gerincvezeték rekonstrukcióját illetően (KEHOP) forrásaiból valósul meg komoly beruházás.

 A fentieken túl a 2019-es évben saját, önkormányzati forrásból végeznek el mintegy 177 millió Ft keretösszegű, kisebb fejlesztést: út-, járda- és parkoló építést, felújítást.

Összességében 12 helyszínen zajlik majd útfelújítás (42 millió Ft), ugyancsak 12 helyen végeznek járda- és parkoló rekonstrukciót és építést (47 millió Ft) és 8 helyen fejlesztik a közvilágítást.

Ezen felül az üzembiztonságot erősítő közműfejlesztések is megvalósulnak mintegy 82 millió Ft-os saját erő felhasználásával.

A Miniszterelnökségtől elnyert kormányzati forrásból folytatják az egymilliárd Ft-os közterületfejlesztési programot, 450 millió Ft-ot fordítanak idén erre a célra, többek között a Bródy Sándor utca, a Stadion utca felújításával.

Kisebb léptékű fejlesztések 2019-ben

 

A 2019-es egri büdzsében szerepel az az 1,145 milliárd Ft-os fejlesztési csomag is, melyet a kormányzattal együttműködésben használhatnak fel a déli iparterület fejlesztésére, valamint turisztikai irányú beruházásokra, így például a várban a Zárkándy-bástya újjáépítésére, amely új attrakcióként kapcsolható be a kazamatavezetési programokba.

Eger tehát sokféle forrásból épül otthonos, 21. századi várossá: a fejlesztés pedig folyamatos lesz – jegyezte meg a polgármester.

Állami támogatások és saját erő

Az önkormányzat működésre mintegy 3 milliárdos összeget kap állami forrásból. A normatív támogatási rendszer igen szigorú, minden tekintetben célorientált jelleggel kapjuk ezeket a pénzeket, olyan feladatokra, mint a gyermek- és diákétkeztetés, óvodák és szociális intézmények fenntartása, vagy éppen a kulturális feladatok ellátása. Eger Önkormányzatának költségvetésében a minimálbérrel és a garantált bérminimummal összefüggésben 160 millió Ft-os saját forrás felhasználás szerepel.

Habis László ezzel kapcsolatban megjegyezte: a város felelőssége, hogy saját bevételeit felhasználva hozza meg gazdasági döntéseit, ebben a gazdaságfejlesztési munkánkra és az iparűzési adó bevételre támaszkodhatunk, ezzel együtt is igen összetett, sokrétű helyi, támogatási rendszert működtetünk a kultúra, a civil közösségek és sportszervezetek tevékenységének segítése érdekében.

„Reálisan feszített” a büdzsé

A városvezető szerint az 570 millió Ft-os hitelfelvéti keret kezelhető, hiszen 2/3 – 1/3 arányban idei, illetve tavalyról áthúzódó (184 millió Ft) összegről van szó. Kormányengedélyes hitelkeretről van szó, amit eddig nem vettünk fel, hiszen nem volt szükséges. Ebben az intenzív városfejlesztési időszakban is a stabil, felelős gazdálkodás a legfontosabb szempont, ezért „nem feszítjük szét” a város lehetőségeit, de nem is mondunk le egyetlen olyan stratégiai célról sem, amit az egriekkel, munkaadókkal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal és másokkal közösen tűztünk ki magunk elé. A költségvetésünkben éppen ezért egy jelentős fejlesztési tartalék is szerepel, folyamatos a szakmai egyeztetés a rendelkezésre álló forrásaink optimális felhasználása érdekében az óvodák, a Felsővárosi Idősgondozási Központ, a felnémeti nappali ellátó intézmény és beruházások kapcsán.

A város hiteltörlesztésre 304 millió Ft-ot tervezett, a kamatköltség az eredményes tárgyalásokból fakadó, igen jó kondícióknak köszönhetően mindösszesen 9 millió Ft. A város államapapír vásárlását is tervezi 2019-ben, mintegy egymilliárd Ft-os összegben.

Eger Önkormányzata a bevételi oldalon az adóbevételeknél 250 milliós plusszal számol 2019-ben, a vagyoni bevételeknél egy biztonsággal teljesíthető, 200 millió Ft-os tétel szerepel, s ezek az értékesítések kizárólag fejlesztésekhez kapcsolódnak. A bevételi oldalt erősíti az a 4 milliárd Ft-os, 2019-es lejáratú állampapír csomag is, amit visszaváltunk ez évben.

Forrás: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Továbbiak Gazdaság kategóriában

Legfrissebbek

Szavazások

Ön mit szól ahhoz, hogy az Egri borvidék borospalackja után lesz egyedi, egri borospohár is?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

Lájkoljon minket a friss hírekért!



Legtöbbet olvasott

FEL

Oldalainkon bizonyos technikai adatokat rögzítő cookie-kat (sütiket) használunk statisztikai célokból. Ezekről és adatai kezeléséről olvashat friss adatvédelmi tájékoztatónkban. Elolvasom

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás