A teljes összeomlás előtt a Jobbik vidéki pártszervezetei

Bezárt pártirodák, pislákoló csoportok és inaktív tagság – ezekkel a szavakkal lehetne a legjobban összefoglalni, jelenleg milyen állapotban van a Jobbik egykoron viszonylag erős vidéki hálózata. Az Origo azt vizsgálta meg, hogy közel egy évvel az első, Toroczkai László-féle pártszakadás után hogyan tudta újraszervezni magát a Jobbik. A válasz röviden: sehogy.

„Jobbik szervezet alakult Tataházán! Megalakult a Jobbik demecseri szervezete! Tataházán fél év kihagyás után újjáalakult a Jobbik helyi szervezete. Ezúttal Kakasdon alakult meg a helyi szervezetünk! Megalakult a Jobbik Bakonycsernyei Szervezete!”

– olvasható a Jobbik kommunikációs embereinek elmúlt pár napnyi termésében. A csoportalapítási sikerpropaganda az után indult be igazán, miután a tavalyi év második felében jelentős számban váltak ki vezetők, párttagok a szervezetből, és csatlakoztak az újonnan megalakított Mi Hazánk Mozgalomhoz.

Egy hangfelvétel is nyilvánosságra került arról, ahogyan a párt vezetői politikusai azon tanakodtak, hogyan lehetne kommunikálni a választók felé a bukást, miképpen érdemes megmagyarázni a tagság számának látványos csökkenését. A Jobbik-központ azóta is makacsul tartja magát a megbeszélt stratégiához, képviselői folyton-folyvást azt hangoztatják, hogy a kisebb megtorpanás után másodvirágzását éli a szervezet.

Tavaly júniusban az Origo egy részletes összeállítást készített arról, hogy az első jobbikos pártszakadás (Toroczkai László és Dúró Dóra kiválása) az ország mely területein és településein fejtette ki hatását.

Az összesítésből kiderült, hogy legalább tíz megyét érintett az elvándorlási folyamat, és annak következményei.

Azóta közel egy év telt el, ezért érdemes megnézni, hogyan tudta magát újraszervezni a Jobbik vidéken. Nem egészen úgy, ahogy azt Sneider Tamásék láttatni szeretnék: bezárt pártirodák, alacsony számú, széteső alapszervezetek és érdektelen tagság jellemző szinte mindenhol.

Heves megye

Nem is olyan régen Eger erős bázisa volt a Jobbiknak, elég csak arra gondolni, hogy a párt egyik erős vonala innen, egész pontosan a környékbeli szkinhed-csoportosulásokból nőtt ki. Számtalan hír szólt Sneider Tamás Jobbik-elnök fiatalkori akcióról, többek között arról, hogy egy cigány embert kegyetlenül összevert a helyi bőrfejűek vezéreként.

Éppen ezért szimbolikusnak tekinthető, hogy a Mirkóczki Ádám kommunikációs igazgatóhoz köthető egri csoport – a pártszakadásig el sem jutva – még a legutóbbi országgyűlési választást megelőzően szétesett.

Tavaly januárban a párt országos elnöksége egyhangú döntésével feloszlatta, miután komoly belharcok dúltak a szervezetben. A döntés következtében tizenegy tag otthagyta a pártot, amelyet így újra kellett alapítani. A pofontól azóta sem teljesen tértek magukhoz, gyakorlatilag lélegeztetőgépre kerültek. Sajtóértesülések szerint lekapcsolt lámpák, behúzott szalagfüggönyök és bezárt ajtó fogadja azt, aki Egerben a Jobbik székházának tájára téved.

Lekapcsolt lámpák, behúzott szalagfüggönyök és bezárt ajtó – ez a látvány fogadja azt, aki Egerben a Jobbik székháza környékére téved – Fotó: Füzes Hírek

Az üresen álló irodában gyakorlatilag egy éve nem folyik érdemi munka

Jóformán senki nem jár be a 107 négyzetméteres bérleménybe, amiért a párt havi 270 ezer forintot fizet.
Ilyen előzmények után nem feltétlenül csoda, hogy a párt helyi vezetői – Mirkóczki Ádámmal az élen – a többi ellenzéki párttal közösen keresik a boldogulást.

Az egykor helyben erős Jobbik bejelentette, hogy egy civilnek álcázott ernyőszervezetben – pártlogó nélkül – vág neki az őszi önkormányzatnak, az MSZP-vel, a Gyurcsány-féle DK-val, a Momentummal és az LMP-vel karöltve.

Sneider Tamás körzetéből sem igazán szállingóznak a jó hírek

Minden valószínűség szerint anyagi okok miatt nem működik a párt korábbi irodája Hevesen, úgy tudni, az épületet jelenleg árulja a tulajdonos. Ez azért számít meglehetősen kellemetlennek, mert mégiscsak a szervezet elnökének „felségterületéről” van szó. Nem könnyíti a helyzetet, hogy a város környékén lévő települések közül mindössze 4-5-ben van még működő jobbikos szervezet, amelyek ráadásul nem is tekinthetőek kiemelkedően aktívnak, a falvakból pedig szinte teljesen eltűntek.

Roy, egykori egri szkinhedként, és a most balliberális pártokkal barátkozó Jobbik vezetőjeként.

Lőrinciben megszűnt a csoport, Hevesen és Hatvanban pedig a balliberális pártokkal (DK-MSZP-LMP) próbálnak egyezkedni, ami részben annak tudható be, hogy nincsen olyan karakteres politikusuk, aki fel tudna építeni egy erős szervezetet.

A programszervezés terén sem igazán jeleskednek mostanában a helyi jobbikosok. Ezt jól példázza, hogy Hevesen évekig szerveztek családi napot, amire tavaly nyáron már nem volt energia. Az összképhez hozzátartozik, hogy Sneider csekély érdeklődés mellett tart utcafórumokat a megyében, amelyekre rendszerint „hivatali embereit”, beosztottjait viszi magával.

Természetesen nem csak Heves megyében mondható el ez az állapot, ott van például a nemrég lakásmaffia-botrányba sodródó Varga-Damm Andrea terepének számító veszprémi Jobbik,  ahol szintén nem volt zökkenőmentes az elmúlt időszak: tavaly szeptemberben feloszlatták magukat, aminek következtében újra kellett alakítani a csoportot. De érdekes lehet Nógrád megye is, ahol gyakorlatilag megsemmisült a párt.