Lépjen kapcsolatban velünk

EgerHírek


Mai névnap

Gabriella

A bükki “Őserdő” jövőjéről tanácskoztak

Életmód

A bükki “Őserdő” jövőjéről tanácskoztak

A bükki “Őserdő” jövőjéről tanácskoztak

Már a 19. század elejétől megkülönböztetett figyelemben részesül a Bükk egyik legszebb erdőrezervátuma az Őserdő.

A klímaváltozás kapcsán igen sokszor kerül szóba a trópusi őserdő, mint a Föld tüdője. Mivel Európából az emberi tevékenység révén eltűntek az őserdők, a természetes folyamatok csak korlátozottan működnek, nagyon fontos, hogy legyenek ismereteink az érintetlen erdők működéséről. A biológiai sokféleség és a természetes folyamatok vizsgálatára kerültek kijelölésre azok az erdőtömbök, amik többé-kevésbé még rendelkeznek az érintetlen erdőkre jellemző jegyekkel. Az EGERERDŐ Zrt. területén lévő nyolc darab erdőrezervátumból kiemelt figyelmet érdemel az „Őserdő Erdőrezervátum”, mert a vadállomány természetközelibb összetétele miatt az utóbbi évtizedekben működnek a természetes folyamatok. 

A bükki „Őserdő” 850-900 méter magasan, a Bükk-fennsíkon található, az Istállós-kő és a Tar-kő közelében. Az erdészek már a 19. század elején felfigyeltek a területre és Király Lajos erdőmérnök javaslatára Pallavicini őrgróf, az akkori tulajdonos kivonta a termelésből, hogy a tudományos kutatás rendelkezésére bocsájtsa. 

Az őserdő életében az azt körülvevő erdőknek – ún. védőzónának – is igen fontos szerepe van, hiszen egyfajta védőbástyát alkotnak a magterület körül. Az őserdő védőzónájában többféle állomány található, köztük mesterségesen ültetett lucfenyvesek, amiken a klímaváltozás miatt már sajnos látható a fenyőpusztulás nyoma. Faegyedei legyengültekkülönböző rovar-, és gombafajok által, sőt számos fa teljesenkiszáradt. 

​2019.11.15-én a Soproni Egyetem és az ELTE kutatói,illetve az EGERERDŐ Zrt. erdész szakemberei és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi kollégái gyűltek össze, hogy megvitassák, mi a legjobb megoldás ebben az elszomorító helyzetben, az őserdő megóvása érdekében.

​ A magyarországi lucfenyvesek pusztulása rohamosan gyorsul, általános megoldás a letermelésük utáni őshonos fafajokkal való erdősítés.

Ám az erdőrezervátum védőzónájában lévő fenyvesek átalakítása speciális feladat, mert közben minél nagyobb mértékben meg kell őrizni a védő szerepet is.

Mivel a már pusztuló félben lévő fenyvesben minden beavatkozás gyorsítja a szúkárok miatti száradást, a védőhatás megőrzéséhez szükséges fokozatosságot össze kell hangolni a kivitelezhetőséggel és az erdőfelújítási kötelezettséggel.

Az erdész szakemberek és a kutatók egyetértettek abban, hogy a védőterületben lévő fenyveseket célszerű 3 zónára kell osztani. Az őserdőhöz legközelebb eső 200 m-es sávban a természetes folyamatokra hagyják a régi erdő pusztulását, ahol a szukcesszió törvényei alakítják ki az új erdőállományt. 

A második zónában a javaslatok szerint már kisebb sávokban, un. kulisszás módszerrel történhet fakitermelés, majd mesterséges erdőfelújítás több pionír fafajjal együtt. A harmadik zónában pedig a gyakorlatban bevált tarvágás utáni erdősítéssel (erdőszerkezet átalakítással) tartható fenn leginkább a védőzóna védőhatása. 

A résztvevők bíznak benne, hogy az „Őserdő” védelme érdekében tett lépések nem állnak meg, hanem a kutatók és gyakorló szakemberek együttműködése a jövőben is folytatódik. 


Továbbiak Életmód kategóriában

Legfrissebbek


Szavazások

Ön tervez családi utazást az ünnepek idejére?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

Lájkoljon minket a friss hírekért!

Legtöbbet olvasott

FEL

Oldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk. Adatai kezeléséről olvassa el friss adatvédelmi tájékoztatónkat. Elolvasom

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás