Az a kép, ahogy Mirkóczki Ádám jobbikos táskahordójával megjelent a Városházán, hogy előkészítse a hivatal úgymond átvételét, már előrevetítette, hogy itt nem a szakértelemről, de nem is koalíció elképzelésiről, egy új vízió megvalósításáról, egy új várospolitikáról, hanem a nem ritkán antiszemita párt egykori parlamenti szóvivőjének puszta hatalomátvételéről van szó.
Az új polgármester, mint jobbikos városvezető látott hozzá a tisztogatáshoz, amely aztán elképesztő szakemberhiányhoz, primitív hibákhoz, bénultsághoz vezetett már az első hetekben, hónapokban. Mára pedig azok is elhagyták a terepet, akik bár a helyükön maradtak, ám később látván a káoszt, maguk kerestek maguknak új, kiszámítható, valódi pályát jelentő munkahelyet, feladatot.
A szóvivő, akit lényegében a 2015-ben ellenzékivé vált Simicska-média „épített fel”, jól bánt a szavakkal, de a nulla közigazgatási és önkormányzati tudással rendelkező kommunikátorról hamar kiderült, nem a tettek, pusztán a szavak embere. Ilyenkor persze egy egy profi apparátus segíthet, de mivel azt sikerült szétzilálni, ordító hibákra derült fény, pedig a pályázatok határidejének ismerete, alapvető intézkedések megtétele nélkül százmilliókat veszíthet el a város, ami fontos fejlesztések elmaradását is jelenthette volna, ami kishíján be is következett.

Ám aki egyedül akarja megmondani a tutit, az végül egyedül marad, ha már a saját frakciójának tagjai lépnek ki a szövetségből a polgármester egyeztetésre képtelen, autokrata vezetési stílusa miatt, az könnyen kerülhet kritikus helyzetbe, ami a többség elvesztéséhez, a politikai szövetség felbomlásához vezet.
Mindeközben Mirkóczki Ádám hiába mondja az országos televíziókban a színdirektor megválasztása kapcsán, hogy ő már nem jobbikos és kilépett a pártból, a momentumos képviselő távozásakor azért mégis árulkodhatott kicsit a Jobbik vezérkarának, akik az egri alapszervezetükön keresztül szólították fel a Momentum országos elnökségét, hogy határolódjanak el a frakcióból kilépő képviselőjüktől, vélhetően a szövetség felbomlásától való félelmükben.
Az igazság ezzel szemben az, hogy Eger polgármestere (hiába lépett ki) bizony a színfalak mögött maradhatott jobbikos, a bepanaszolt helyi politikus pedig momentumos, így aztán az Egységben a Városért kifejezés olyan üresen kong, mint a „lyukas mogyoró”.
Egy kompromisszumkész felelős városvezető persze ilyenkor egyeztet, gesztusokat tesz, cselekszik, gondolkodik, megosztja a feladatokat, és talán nem a pártközpontban árulkodik.

Ami látszik ebből az egész történetből, az az, hogy még az ellenzéki vezetésű települések közül is kiemelkedik Eger azzal, hogy mennyire nem tud felmutatni semmit az új vezetés. Hogy a lényeget – a városlakók érdekeit – tekintve minden mozdulatlan.
Ha az általuk kinevezett jegyző gyors lecserélését most nem számoljuk, akkor összességében sikerült három hírértékű ügyet „produkálniuk”: a polgármester leváltotta alpolgármesterét, leváltották a színház igazgatóját, most pedig tiltakozásul Mirkóczki egyszemélyes vezetése miatt kilépett a frakciójukból két „szövetséges” képviselőjük.
Ennyi. De mondhatnánk azt is, hogy ennyike. Vagy azt, hogy ez a teljesítmény a SEMMI diadadala
Amikor úgy indul neki valaki az autóversenynek, hogy már a startnál, álló helyzetben szétesik a kocsi.
Ezek után milyen nagy győzelmekre tetszenek számítani?
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!










