Az 1925-ös egri földrengés január 31-én következett be Egerben, helyi idő szerint 08:05-kor. Az 5-ös erősségű rengés következtében senki sem vesztette életét, senki sem sérült meg, ugyanakkor több mint 200 lakóház súlyosan megrongálódott.
Az Eger-patak völgyének észak-déli irányát egy tektonikus törésvonal határozza meg, melyet nagyjából a Petőfi tér környékében egy kisebb keresztez. Ezek okozták a híres 1925-ös földrengést Egerben, melyet a szomszédos településeken, de még Kecskeméten is érezni lehetett.
A rengések az emelkedő Bükk-hegység és annak déli peremén található süllyedő árok találkozásánál keletkeztek.
Ostoroson 100 családot kellett kilakoltatni, mert életveszélyessé váltak az ingatlanok, amelyben éltek. Novajon 10 ház komolyabban, több ház kisebb mértékben megrongálódott, több kémény ledőlt.
A földrengést több előrengés előzte meg, melyek 1922. augusztus 12-én, 21-én és 1923. február 9-én következtek be. A rengések erejét Eger, Ostoros és Demjén, Kistálya, Novaj településeken is érezni lehetett. A beszámolók szerint morajlás, ablaküvegek zörgése, vízszintes irányú, szitáló mozgás kísérte a jelenséget, emellett zuhanás-szerű hangokat lehetett hallani.
Ostoroson több ház szerkezete is megsérült a rengések következtében. A helyi templom mellékhajójának mennyezete beszakadt. A település 406 épületéből mindösszesen 8 maradt ép. A temetőben a sírkövek eltörtek és kelet felé estek, továbbá több sír is elmozdult az óramutató járásának megfelelő irányban. A rengés által okozott károkat 7 milliárd koronára becsülték Ostoroson, míg Egerben 16 milliárd koronás kár keletkezett.
A korabeli újságok így írtak az egri földrengésről:
Ostoroson a Forel-Mercalli-féle 12 fokos erősségi fokozatnak 2 kb. a IX. fokát érte el a rengés erőssége; sőt talán Eger délkeleti részén, a Maklári külváros is hasonló erősségű rengést szenvedett. A VIII. erősségi fokot elérte a rengés Eger területének legnagyobb részén s a közeli falvakban, mint Kistályán, Egerszalókon, Andornakon, Novajon.
A VII. erősségi fokot Szomolyán, Bertamajorban, Makláron, Nagytályán, Deménden, Verpeléten, Egerszóláton, Egerbaktán és Felnémeten. A geofizikai intézettől kapott éresülésem szerint a VI. fokot Noszvaj, Bogács, Mezőkövesd, Szihalom, Füzesabony, Domránd, Besenyő, Atány, Kerecsend, Felsőtárkány, Monosbél, Bélapátfalva, Mikófalva, Balaton, Borsodnádasd községek érezték; továbbá ezektől egészen elkülönülten Mátranovák bányatelep.
A legjobban megrázott terület főtengelye északdéli (kissé ÉÉNy-DDK-i) irányu; a közepén Eger és Ostoros táján azonban kihasasodik, úgyhogy e tájon egy kisebb tengely vonható. Valószínű, hogy ezt az általános képet az egyetemi geofizikai intézethez még ezután beérkező jelentések módosítani fogják. A földrengést az eddigi jelentések szerint a következő legszélső pontokon észlelték (III. fok): Budapesten, Dömösön, Salgótarjánban, Putnokon, Szalonnán, Sátoraljaújhelyen, Csengerben, Gyomán, Kecskeméten, Solton.
Az Egri Népújság lajtromba szedte a főbb károkat, kiemelve például, hogy „A ravatalon fekvő Balkay Béla házának tetejét is teljesen összetörte a szomszéd tűzfala, mely nagy robajjal omlott.” S mindjárt a lap következő oldalán közölték a hírt, miszerint az egri Ipartestület érdemes elnöke elhunyt. Balkay Béla 1862-ben született Egerben, és szívügyének tekintette az egri iparostársadalom szolgálatát. Trak Géza akkori polgármester pedig felhívással fordult az egriekhez, hogy összefogjanak, s a bajba jutottaknak segítenek.
Forrás: Wikipedia, huszadikszázad.hu
Az fotó illusztráció, ami nem az egri földrengést dokumentálja! Készült 1932-ben. Forrás: Fortepan (adományozó: Kurutz Márton)
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
