A napokban több valótlanságot is közölt az Egri Ügyek nevű ellenzéki hírportál Vámos Csabáról, állítja az érintett. A Kéményseprők Országos Szövetségének elnöke az Eger Híreknek sorra cáfolta ezeket, hozzátéve, hogy az egész szakmának károkat okozott az említett cikk.
Vámos Csaba szerint az Egri Ügyek cikke valótlanságokat állított, ráadásul ezen állítások köre cáfolat helyett még bővült is, amikor megszólaltatták a Heves Megyei Katasztrófavédelem szóvivőjét.
A cikk arról szól, hogy a rámenősen viselkedő kéményseprők szinte hivatalos hatósági személyekként viselkedtek, akiktől muszáj megrendelni, ott helyben vagy adott időpontra visszatérve a kéményseprési szolgáltatást.
Vámos Csaba azt feltételezi, hogy egy, az ellenzéki sajtóorgánumhoz köthető problémás ügyfél „írathatta” a cikket, ami alkalmas arra, hogy a közbizalmat megrendítse a kéményseprők iránt. Ezzel pedig rászolgál arra, hogy a munkájukat ellehetetlenítse, ami súlyos anyagi károkat okoz ezeknek a szolgáltatóknak.
Mint elmondta, sajnálatosan őket is érinti a pandémia és a tavaly tavaszi időszakban csak a kormányzati támogatásnak köszönhetően tudták megtartani a munkatársaikat. A kéményseprő szerint a vitatható cikk ebbe az erőfeszítésbe még pluszban belerondít, pedig komoly anyagi problémák vannak, emberek veszíthetik el az állásukat.
Az Egri Ügyeken az olvasható: „Mivel 2016 óta a lakossági kéményseprés nem kötelező, csak választható lehetőség, ráadásul csak egy állami szerv, a Belügyminisztérium alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogosult elvégezni azt, sok megyei lakosban felmerült a kérdés: mit akarhatnak ezek a kéményseprők és milyen kötelezettségre hivatkoznak?„
Az említett írásban indokolatlanul keverednek össze a lakossági és a közületi kéménysepréssel kapcsolatos információk, pedig ez két külön terület – fejtette ki Vámos Csaba.
Hozzátette: a jogszabály egyértelműen nevesíti, hogy ki a kötelezett. Az ellenőrzési gyakoriságokat ráadásul nem elég egy, vagy két évente kötelező kijelentéssel megfogalmazni, hisz a jogszabály azt mondja, hogy legalább ennyi időnként kell ellenőrizni. Ettől eltérhet az ügyfél is, ha nagyobb biztonságra vágyik, illetve a kéményseprő is: a hatáskörében a kémény használati- és műszaki állapotára való tekintettel sűrűbb ellenőrzési ciklusokat is meghatározhat.
Vámos szerint valótlanság az is, hogy mindenképp írásban kell megrendelni a kéményseprést, nem a helyszínen a kéményseprőtől. Ezzel ellentétben a jogszabály úgy rendelkezik:
szóban személyesen, vagy telefonon, valamint írásban, elektronikus vagy postai úton lehet megrendelni a szolgáltatást.
Annak pedig hogy a kéményseprők ”házalva” végzik a munkájukat, sajnos az az egyszerű oka, hogy a kötelezetti körbe tartozó ügyfelek sok esetben mulasztanak, a Tűzvédelmi Hatóság pedig a jogszabállyal ellentétben nem ellenőrzi rendszeresen ennek megtörténtét.
Az Egri Ügyeken az áll: „ugyanezt a feladatot a gazdálkodó szervezetek részére az adott megyében nyilvántartásba vett kéményseprőipari egyéni vállalkozók vagy szolgáltató cégek teljesítik írásbeli megrendelés alapján, költségtérítés ellenében. Kéményseprőipari tevékenységet kizárólag az a szolgáltató végezhet, melyet a székhelye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, mint tűzvédelmi hatóság nyilvántartásba vett. Az országos lista ezen a linken található.„
A szakszervezet székhelye Egerben található, egy családi házba bejegyezve, rájuk is épp ugyanaz a jogszabály vonatkozik, mint más vállalkozásokra, azaz nekik is meg kell rendelniük rendszeresen a kéményseprést. Ennek nyilván eleget is tesznek minden alkalommal, ugyanakkor felhívta a figyelmet Vámos Csaba arra is, hogy a jogszabály 2016-os életbe lépése óta ezt esetükben senki nem ellenőrizte.
Nem kérték, hogy igazolják a munkálatok megtörténtét, sem nyilatkozattétellel, sem iratbemutatással. Ez pedig – fűzte hozzá a szakember – veszélyezteti a rendszer működtetését, ezen túl pedig a jogalkotói szándék érvényesülését. Az államháztartás részére is komoly károkat okoz az így kieső adóbevételek útján – tette hozzá a kéményseprő.
Vámos Csaba megjegyezte, hogy a jogszabály panasz esetén is konkrétan definiálja a követendő irányt: először a szolgáltatóhoz, további vitás esetén a Tűzvédelmi Hatósághoz kell fordulni, a törvény az Egri Ügyeket nem jelölte ki sem felügyeleti szervnek, sem békéltető testületnek – fűzte hozzá.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
